2016. október 29., szombat

A Húsvét

Pogány ünnepek napjainkban: A Húsvét

A Húsvét valódi eredete

Az a baj a mai vallásos emberekkel, akik ugyan a legjobb tudásuk, szeretetük és hitük szerint próbálnak cselekedni, hogy egyszerűen kérdezés és utánajárás helyett, elfogadtak minden olyan ünnepet, ami állítólag része a vallásuknak. Holott pedig, ha igaz hívő lenne, egyszerűen csak át kéne lapoznia, tanulmányoznia azt a Szent könyvet, amimben állítólag hisz. S máris kitűnne nekik az, hogy ezidáig megvoltak vezetve, mert amit "szent" ünnepnek gondolt idáig, az valójában pogány "isteneknek" való tisztelgés, és mindezzel pedig utálatossá lesz Isten előtt, akit állítólag szeret, fél és betartja törvényeit.

És leginkább az a baj a világgal, hogy a háttérben megbújó elit, magas beosztású emberek, vezetők, akik valójában irányítanak mindent a bolygónkon, már hosszú-hosszú évszázadok óta, mindenkit becsapva, az Egyetlen, Élő, Mennyei Istent teljesen kiforgatva, globális Sátánimádatra, és hamis, elhitetett nézetekre változtattak át mindent, és tettek ilyenné minden ideológiát, vallást, intézményt, és még a köznapi életet is...

Sok olyan ünnep van a kereszténységben, amely ősi, pogány vallásokból és szokásokból ered ls utálatos Isten előtt. Ezek közül már ismerhető lehet korábbi cikkből a karácsony és a télapó.

Most pedig következzen a kereszténység egyik legfontosabb ünnepének valódi jelentése és eredete:

A Húsvét.


A következő videó részlet, ezen ünnep pogány mivoltát mutatja be: 



Isten Fiának, a megváltónknak a feltámadása az egyik legfontosabb esemény számunkra. Ez a mi reménységünk.

"Áldott a mi Megváltó Krisztusunk Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjáformált minket élő reménységre Krisztusnak a halálból való feltámadása által romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra" -1. Péter 1:3-4

Az emberek elvileg ezt ünneplik húsvétkor. A gond csak az, hogy az ünnep tele van okkult, Babilonból eredő pogány vallások rituáléival, hazugságokkal és különféle termékenységi szimbólumokkal.
Kitaláltak meséket, hogy a nyuszi hozza a tojást, meg locsolkodni kell, hogy nehogy elhervadjanak és a többi hazugság.
És természetesen a húsvéti mise alatt az emberek szépen megtartják az ősi Istár szertartást, aki a termékenységnek, szexualitásnak, szerelemnek és a háborúnak az asszír és babiloni "istennője".

Milyen csodálatos, igaz?
Hát egyáltalán nem az !!!


Sőt valójában Isten előtt utálatos, még akkor is, ha az emberek Krisztusra akarnak emlékezni.

Miért?

Mert rossz eszközöket használnak közben és ezekkel pogány "istenek" előtt tisztelegnek, és akármennyire is szeretnék, ezzel nem lehet Isten előtt megállni.


Nézzük akkor mi van a háttérben, kicsoda Istár valójában?
Látni fogjuk, hogy a történet egyáltalán nem olyan cuki és aranyos, mint azt sokan gondolják.

Először is nézzük mit mond a katolikus egyház:
"Istár, az angol easter (húsvét) az Estré-ből származik, aki az emelkedő reggeli fény és a tavasz istennője volt"

Milyen érdekes, Igaz?
Na de mi köze van ennek a pogány "istennőnek" Krisztus feltámadásához?
Ennek a germán "anyaistennőnek" más nevei is voltak, mint például: Istár, Eastre, Easter, Eastra, Eastur, Austron, Ostara, Astarta, Astaroth.
Ezek a nevek mind Szemiramisz, az ősi "anyaistennő" nevéből szár
maznak, aki Tammuz anyja volt.

Vagyis Istár Baál felesége volt, akit az ég királynőjének is neveztek.


Megrázóak a királyok és Jeremiás próféta könyvében olvasható igék. Megmutatják, hogy a zsidók bálványimádatukban mennyire az ég királynőjéhez fordultak:
Az Ég Királynőjének a születésnapja volt a 8. hónap 15-ik napja, Nimródé pedig december 25.

"És szerze Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, a Júdabeli ünnep módja szerint, és áldozék az oltáron. Hasonlóképpen cselekedék Béthelben is, áldozván a borjúknak, amelyeket csinált vala, és szerze Béthelben papokat a magaslatokhoz, amelyeket csinált vala. És áldozék azon az oltáron is, amelyet Béthelben állított fel, a nyolcadik hónap tizenötödik napján, abban a hónapban, amelyet az ő szívében gondolt vala; és ünnepet szerze az Izráel fiainak, és felméne az oltárra, hogy jóillatot szerezzen." -1. Királyok 12:32-33.

"Abban a dologban, ami végett szóltál nékünk az Úr nevében, nem hallgatunk reád; Hanem csak azt cselekesszük, amit mi a mi szánkkal fogadtunk, hogy füstölő áldozatot viszünk az ég királynéjának, és néki italáldozattal áldozunk, miképpen cselekedtünk mi és a mi atyáink és a mi királyaink és a mi fejedelmeink Júda városaiban és Jeruzsálemnek utcáin, mert akkor beteltünk kenyérrel, és jó dolgunk volt, és semmi rosszat nem láttunk." - Jeremiás 44: 16-17.

Tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki
A mai napig szokás tömjénezni az Ég Királynőjének. Szintén a nyolcadik hónap 15. napján.
Nagyboldogasszon vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak!
Tehát Istár Baál felesége volt, akit az ég királynőjének is neveztek. Baál-zebub, vagyis Sátán.
Történészek szerint egyértelmű párhuzam van az egyiptomi Ízisz "istennő" és a babiloni Istár "istennő" között.

Istár az Astarót nevet is viselte az ég királynőjeként, amit a Bírák 2:13-ban is olvashatunk:
"És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baálnak és Astarótnak."

Ez az "anyaistennő" az ősi pogány vallásokban a szex "istennőjeként" volt imádva és tisztelve.
Orgiák által, templomi prostituáltakkal imádták Istárt, ahogy ezt Hoseás 4:14-ben is olvashatjuk:
"Nem büntetem meg leányaitokat, hogy paráználkodnak, menyeiteket sem, hogy házasságtörők, mert ők magok is félremennek a paráznákkal és áldoznak a kurvákkal. De az értelmetlen nép elbukik."
A katolikus enciklopédia azt írja, hogy "a súsvéti tojás lehetséges, hogy az ősi pogányságból jön".
Nem csak, hogy lehetséges, hanem biztos, hogy onnan ered!


Vizsgáljuk meg egy kicsit alaposabban, hogy mi is ez a húsvéti tojás, mi a helyzet a húsvéti nyúllal, honnan ered az egész?
Josephus Flavius, az ősi történész szerint, Nimród, a babiloni király, Noé fia Sém által meg lett büntetve a bábelis lázadásért. Az 1. Mózes 11-ben olvashatunk Nimródnak erről az Isten elleni lázadásáról és engedetlenségéről. Nimród testét több részre vágták és elküldték a környező falvakba, figyelmeztetésként a bálványimádás ellen. Nimród felesége, Szemiramisz, Babilon ég királynője, azt találta ki, hogy Nimród valójában nem halt meg, hanem felemelkedett a mennybe, és ő lett a "napisten". Természetesen Szemiramisz, mint a "napisten" felesége automatikusan "napistennővé" tituáltatta magát. Szemiramisz úgy gondolta, hogy a hol egy "istennő", ami egy 28 napos menstruációs cikluson megy keresztül és teliholdnál kilöki a petesejtet.
Ezek után pedig azt hazudta, hogy ő a holdról jött egy óriási hold-tojásban, ami az Eufrátesz folyóba esett bele és megrepedt, amiből ő mászott ki, Istár.
És ez az egész akkor történt, amikor az első telihold volt a tavaszi napéjegyenlőség után.

Eszünkbe jut-e valami erről?


A kép egy pogány ünnepekről illusztráció:


Ostara-Easter-Ishtar-Húsvét


Oh hát persze! A húsvétszámítás:
"a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap"

Szemiramisz aztán Istárként lett ismert és a hold-tojás Istár tojásaként.
Ishtar = angol Easter (Húsvét)
Easter egg = Húsvéti tojás = Istár tojás



Ma is van modern Istár, aki tojásból jön:

Istár, azaz Szemiramisz aztán azt hazudta, hogy terhes lett a nap sugaraitól és így később megszülte a babáját, Tammuzt. Tammuz állítólag rajongott a nyulakért, nagyon szerette a nyuszikat, ahogy ezt a képen látható szobor is tanúsítja. A nyulak emiatt szentté váltak az ősi pogány vallásban.


Tammuz lett az új "napisten" fiának nyilvánítva, akit Baálnak hívtak. Tammuz az állítólagos apjához, Nimródhoz hasonlóan, kiváló vadász lett. Később viszont, amikor Tammuz felnőtt és 40 éves lett, megölte egy vaddisznó, amikor vadászott.

Istár, aki a nap örökös szexistennője, a nyuszit használta, amit ugye Tammuz annyira szeretett-, a vallásában a szexuális vágy és a termékenység szimbólumaként.

A nyuszi ma is a szexuális vágy és a termékenység szimbóluma. Lásd például a Playboy magazin logóját...


Amikor meghalt a fia, Tammuz, Istár már "isten anyjaként" és az ég királynőjeként volt tisztelve és tovább folytatta a misztérium-vallásának építését. Kihirdette a 40 napos siratást, minden évben a fia, Tammuz halálának évfordulójaként.

Ezalatt a 40 nap alatt nem ehettek húst...
Tammuz siratásáról olvashatunk az Ezékiel 8. részben, ahol Isten ezt utálatosságnak nevezi...

"És vive engem az Úr háza kapujának bejáratához, amely északra van, és ímé ott asszonyok ülnek vala, siratván a Tammúzt. És mondá nékem: Láttad-é, embernek fia? még egyéb, ezeknél nagyobb útálatosságokat is fogsz látni." -Ezékiel 8:14-15

Tehát 40 napos siratás és böjt, ami alatt nem ehettek húst.

Ismerősen hangzik ?

Az egyház húsvét előtti NAGYBÖJTJE, ami szintén 40 napig tart és a hívők nem ehettek húst.

Ezt az "ünnepet" se adta parancsba Isten.

Ahogy a többi "ünnep" is, ez is csak egy ősi babiloni napisten imádat keresztényesített formája.


Onnantól kezdve, hogy Szemiramisz bevezette a babiloni misztérium-vallását az egész világon, minden évben az első telihold utáni első vasárnapon, a tavaszi napéjegyenlőség után, egy napfelkeltei áldozatbemutatásos misét tartottak Istárnak, az ég királynőjének.

Az első niceai zsinatot 1. Konstantin római császár hívta össze 325-ben. A zsinat egyik eredménye a húsvét időpontjában való megegyezés volt, amely a legfontosabb ünnep az egyház életében. A zsinat úgy döntött, hogy a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnap ünneplik, függetlenül a Biblia héber naptárától.
Nahát, micsoda véletlen egybeesés!

Ezen az áldozatbemutatási misén, az Istár pap szüzeket termékenyített meg napfelkeltekor az oltáron.
Egy évvel ezután, a teherbe esett nők kb. három hónapos kisbabáit feláldozták Istár oltárán.
Majd a pap belemártotta Istár tojásait a kisbabák vérébe...
Eddig azt gondoltuk, hogy ez a hagyomány halott...

A március 21-ei áldozatbemutatás Istár "istennőnek" még ma is ott van a luciferiánusi, sátáni, okkult naptáraknak az ünnepnapjai közt.

Valóban úgy gondolja bárki is, hogy az apostolok és a korai Krisztust követők úgy ünnepelték volna a húsvétot, hogy az Istár ünnepét megtartották?
Vagy misét tartottak volna minden évben az első telihold utáni első vasárnapon, a tavaszi napéjegyenlőség után, amikor Szemiramisz leszállt a holdról az Eufráteszbe egy óriási hold-tojásban?
Vagy belemártották volna Istár tojásait a megáldozott csecsemők vérébe, majd orgiákat rendeztek volna, körülöttük nyuszikkal és templomi prostituáltakkal, hogy ezáltal újabb áldozatot mutassanak be?


Teljesen mindegy, hogy melyik egyház, gyülekezet, mozgalom vagy rendszer tagja valaki, mindenki pontosan tudja erre a helyes választ.

Akkor mégis miért ünneplik az emberek Istárt, a babiloni szex és háború "istennőjének" ünnepét, a feltámadás nevében?

Nyilvánvaló, hogy több oka van. A legfőbb talán az, hogy az emberek ellustultak és elszakadtak Isten beszédétől, a Bibliától. Többnyire azt teszik, amit a szülők, a papok, a gyülekezet vezetői mondanak.


Pedig a Bibliában ott van az igazság, csak elő kéne venni és elolvasni!


Fizetünk az egyházaknak, gyülekezeteknek és újjongunk a nagy prédikációk alatt és kényelmesen meghallgatjuk a sok hazugságot, hogy aztán a napunk többi részében nyugodt lelkiismerettel nézhessük a Megasztárt vagy a Barátok közt sorozatot.
Húsvétkor a kiöltözött gyermekek tényleg aranyosak, amikor boldogan mennek a kezükben a húsvéti kosárkájukkal és futkároznak a nyuszik után.

Kétségkívül aranyosak.

Viszont az, hogy egy gyermek aranyos, az nem teszi a babiloni-asszír szex és háború "istennőjének" az ünnepét is aranyossá!


A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy mit is ünnepel valójában. Ezért is érdemes megnézni minden olyan embernek ezt a cikket, aki vallásos, hisz Istenben, Jézus Krisztusban, mint Megváltóban, de ugyanakkor annyira nem tartja fontosnak, hogy a Bibliát teljesen áttanulmányozza, megértse, csak csupán annyira, hogy követi azokat az ünnepeket, tanításokat, prédikációkat, amiket a papok, vezetők és az egyház, a gyülekezete mond neki...

A Krisztus követő életmódba nem fér bele a pogány húsvét, vagy más pogány szokások, ünnepek megünneplése...
Rengetegen beszélnek már a húsvét és a többi ünnep pogány eredetéről. Nézzetek utána ti magatok is, szánjatok rá időt! De a másik FONTOS dolog, amit még meg tehetsz: OLVASD A BIBLIÁT!


Újra leírom Istennek kedves, Igazi ünnepeket, amiket a Biblia is leír a 3. Mózes 23. fejezetben:

"Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik az Úrnak ünnepeit, amelyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim: Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken. Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, amelyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, amelyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének első kévéjét vigyétek a papnak. Az pedig lóbálja meg a kévét az Úr előtt, hogy kedvesen fogadtassék érettetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap. Amely napon pedig meglóbáltatjátok a kévét, áldozzatok az Úrnak egy ép, esztendős bárányt egészen égőáldozatul. Ahhoz pedig ételáldozatul két tized efa lánglisztet, olajjal elegyítve; tűzáldozatul az Úrnak, kedves illatul; italáldozatul pedig egy hin bornak negyedrészét. Új kenyeret pedig és pergelt búzaszemeket és zsenge kalászokat ne egyetek mind a napig, amíg be nem viszitek a ti Isteneteknek áldozatját. Örök rendtartás ez nemzetségről nemzetségre minden lakóhelyeteken. Számláljatok azután a szombatra következő naptól, attól a naptól, amelyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok. A hetedik hétre következő napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok új ételáldozattal az Úrhoz. A ti lakóhelyeitekből hozzatok fel két meglóbálni való kenyeret; két tized efa lisztlángból legyenek azok, kovásszal sütve, zsengékül az Úrnak. A kenyérrel együtt pedig áldozzatok meg hét bárányt, épeket, esztendősöket, és egy tulkot, fiatal bikát, és két kost; egészen égőáldozatul legyenek ezek az Úrnak, étel- és italáldozatjokkal egybe; kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak. Készítsetek el egy kecskebakot is bűnért való áldozatul, és két bárányt, esztendősöket, hálaadó áldozatul. És lóbálja meg azokat a pap a zsengékből való kenyérrel az Úr előtt való lóbálással a két báránynyal egybe. Szentek legyenek ezek az Úrnak a pap számára. És gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezéstek legyen néktek, semmi robota munkát ne végezzetek. Örök rendtartás ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint. Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a meződnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel. Semmi robota munkát ne végezzetek, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak. Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt. Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ő népe közül. És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ő népe közül. Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken. Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilencedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig. Az első napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon áldozzatok az Úrnak tűzáldozatot, a nyolcadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és újra tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztő ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon. Ezek az Úrnak ünnepei, amelyeken szent gyülekezésekre kell gyülekeznetek, hogy áldozzatok az Úrnak tűzáldozattal, egészen égőáldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal: minden napét a maga napján. Az Úrnak szombatjain kivül, adományaitokon kivül, fogadásból és szabad akaratból való minden ajándékaitokon kivül amelyeket adni szoktatok az Úrnak, Ugyancsak a hetedik hónapnak tizenötödik napján, amikor a földnek termését betakarjátok, az Úrnak ünnepét ünnepeljétek hét napig: az első napon nyugodalom napja, és a nyolcadik napon is nyugodalom napja legyen. És vegyetek magatoknak az első napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sűrű levelű fa lombját, és patak mellett való fűzgalyakat, és örvendezzetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt hét napig. Így ünnepeljétek meg azt az Úrnak ünnepét minden esztendőben hét napig. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél; a hetedik hónapban ünnepeljétek azt. Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben. Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorokban lakattam Izráel fiait, amikor kihoztam őket Égyiptom földéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. És szóla Mózes Izráel fiainak az Úrnak ünnepei felől."

Emellett pedig MINDEN NAP úgy kell élnünk, hogy az egy igazi, Istennek tetsző ünnepnap legyen. MINDEN NAP ki kell mutatnunk szeretetünket Isten és az Ő Fia felé.

Mivel tudjuk ezt megtenni?

Hogyan tudjuk szeretni Istent és a Fiát?

Azzal, ha engedelmesen megtartjuk a Fiának a beszédét!

1. János 2:5-6:
"Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk; Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt."

Zsidó 5:8-9:
"Ámbár Fiú, megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet; És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, akik neki engedelmeskednek,"

Az életkódunkkal, a tetteinkkel tudjuk imádni és szeretni Istent és a Megváltót. Ha segítünk a környezetünkben a rászorulóknak. Ha igyekszünk békességben lenni mindenkivel. Ha igyekszünk tisztogatni magunkat a bűneinktől! Ha ragaszkodunk az igazsághoz és az életünket igazságban éljük. Minden nap így kell élnünk és akkor Isten igaznak lát minket és a kegyelme alatt MARADHATUNK.

Emlékezzetek Isten Fiára minden nap azzal, hogy olvassátok és megtartjátok azokat, amiket elmondott. Emlékezzetek Isten Fiára azzal, hogy segítetek a környezetetekben a szegényeknek, időseknek, akik szenvednek az ördög világától.

Csak az kedves Isten előtt, ha engedelmesek vagytok a Fiának!

János 14:21:
"Akinél az én parancsolataim vannak, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám, és én is szeretni fogom őt, és kijelentem magam neki."

Ne higgyetek a gonosz hazugságainak! Ne legyetek bálványimádók és engedetlenek! Ne vegyetek részt ősi, pogány ünnepeken! Keressétek Isten igazságát és legyetek engedelmesek neki!

Mert...

János 3:36:
"Aki engedelmes a Fiúnak, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmes a Fiúnak, nem lát életet, hanem Isten haragja marad rajta."


Forrás: